HTML

Ha csak ezt az oldaldobozt látod, akkor egy olyan sablont választottál, amiben csak balhasáb van, az oldaldobozaid viszont alapértelmezésben a jobbhasábba kerülnek. Menj be az Oldaldobozszerkesztőbe (Megjelenítés / Oldaldobozok), és kattints a Hasábcsere gombra!

Friss hozzászólások

  • smartiesss: :) Kis késéssel ugyan, de itt. (2012.11.11. 23:17) We're back again...
  • M.Cs.Réka: Nagyon-nagyon megható. A versnél nem tudtam nem sírni. Az egész leírás szuperklassz volt! Kifejeze... (2012.05.15. 21:38) Anyák napi ünnepség
  • M.Cs.Réka: Én is ettől vagyok kész: "nekidőlnek" :))))) (2012.04.23. 22:14) Bölcsis üzenőfüzet megint...
  • Pöszke: Szerintem is csúcsszuper! Zalán festékkel max. pacsmagol, kifest dolgokat, mert a bölcsiben ezt cs... (2012.04.20. 07:56) Olivér fest
  • smartiesss: Igazi reggeli torna anyának! :) (2012.04.18. 11:06) Hétvégi reggel

Nosztalgia

2012.11.26. 23:04 :: Orsoborso

Még mindig kerülnek elő a régi videók - nem is baj, hogy most, mert két éve természetes volt, hogy ilyen cukorfalat kisfiunk van, most, amikor már nagyfiú, mennyire jó visszanézni, hogy milyen édes volt kicsinek....

Ez egy nyári kertészkedős videó, nagyjából vágatlan, úgyhogy lehet, hogy csak a családtagok érnek a végére - de ez nem baj :-).

Szólj hozzá!

Címkék: nosztalgia másfél éves kertészkedik

Bréking: az első villantás...

2012.11.16. 01:37 :: Orsoborso

Ma reggeli jelenet. Helyszín: előszoba, Olivérrel készülünk az óvodába, Apa odafenn készülődik.

Olivér felöltözve, egyszercsak megfogja a szoknyám:

O: Anya, hadd nézzem meg a bugyid! (És felemeli a szoknyát, alánéz, vihog) Nagyon aranyos bugyid van. (Ami így nem igaz, sima bugyi, ellenben a harisnyám pöttyös volt, így lehet, hogy összhatásában aranyos lehetett egy három és félévesnek - a szerk. megj.)

O: Képzeld, Anya, tegnap a bölcsiben az Eszter ő maga megmutatta a bugyiját!

A: Melyik Eszter?

O: (megmondja, de nem buktatom le Esztert szülei előtt inkább, bár tartok tőle, a folytatásból kiderülhet számukra, hogy kiről is van szó....)


A: És Te kérted, hogy mutassa meg, vagy magától mutatta meg?

O: Ő, magától.

(Közben Apa az emeletről: Jól van fiam, ügyes vagy, legközelebb Te is mutasd meg neki!!!!)

A: És másnak is megmutatta?

O: Igen, a Brúnónak is.

A: És Te is megmutattad neki a Tiédet?

O: (méltatlankodva) Neeeeeeeeeeeeeem.

Hát ez a szitu. A mai fiatalok még a bugyivillantást is korábban kezdik. Mi lesz itt 5-6 évesen?! :-)

És bár találtam olyan képet, amelyen a történet szereplői együtt láthatók, jólneveltségem továbbra is megakadályozza, hogy ennél jobban lebuktassam Esztit. Így hát jöjjön egy olyan kép, ahol Apa és fia együtt Kő-papír-ollózik :-).

november 035_500.jpg

Szólj hozzá!

We're back again...

2012.11.04. 18:50 :: Orsoborso

...némi szünet után, egy kis nosztalgiával. Leteszteljük, hogy valaki észreveszi-e a feléledt blogot (a statisztikák szerint a hosszú szünet idején is ide-idetévedt néhány kósza olvasó, sőt, voltak napok, amikor egészen sok, ez érthetetlen, biztosan nagyon esett az eső vagy ilyesmi :-) ) Persze ennek örülünk, és most megnézzük, hogy azt is észre lehet-e venni, hogy van új tartalom :-)

Közben újratanulom majd a szerkesztést (mert fél év alatt teljesen új szerkesztőfelület lett itt a blog.hu-n), és ha ne adj'Isten sikerül ÉS ha ne adj'Isten kicsit könnyebb képet feltölteni, mint korábban, netán nagyobb méretűt is lehet, akkor visszaköltöztetem Olivér tudósításait és képeit a Facebook-ról, ahová a praktikum (és időhiány) miatt kerültek, bár én itt jobban szeretem. Meglátjuk.

Szóval egy kis nosztalgia, mert a videók/fényképek rendezgetése közben előbukkant néhány gyöngyszem a másfél éves Olivérről, amit mi most nagy örömmel nézünk, annyira cukorfalat volt :-)

Íme egy gumicsizmás (ami naná, hogy nem az övé):

...meg egy nevetgélős (hihetetlen, hogy mennyire ugyanolyanok most is az arcai, a nevetése és szupervicces lábai vannak - egy picit az is látszik, hogy akkortájt mennyire O-lába volt :-) ):

Na, ki lesz az első, aki magától idetéved???? :-D

Follow up: legjobb tudomásom szerint Zsuska barátnőm volt az első, csak nem tud kommentálni valamiért :-) De azért így is örülök, hogy ránk talált :-)

6 komment

Címkék: videó nosztalgia nevetés másfél éves

Anyák napi ünnepség

2012.05.09. 23:08 :: Orsoborso

Szerintem még meg sem született Olivér, de már akkor is bőgtem a gondolattól, hogy egyszer az én gyerekem az anyák napi ünnepségen nekem fog énekelni, szavalni, virágot meg rajzot adni... időről időre visszajött ez a gondolat, meg persze a bőgés is, az egyszerűen elkerülhetetlen ebben a témában.

És most, itt van végre, a bölcsis anyák napja. Amikor végre valóra válthatom a dolgot és meghatódhatok az első mondattól is. Vittem fényképezőt és sok zsepit... ez már nem gyakorlat, éles bevetés :-D

Hogy is történt az eset? Május 9, 16h. Anyukák érkeznek sorra. Gyerekek örülnek, nagyon-nagyon, gyülekezünk. Megérkezik K. Eszter, a bölcsi legvagányabb kislányának (két fiút kitesz minimum - a szerk. megj) anyukája, mire Eszti elrikkantja magát: 'Anya, festettem Neked mágnest anyák napjára!!!!!!' Nagy nevetés, a gyerekek nagyok a meglepetésben :-D

A bölcsi kétszintes. A terv az, hogy anyukák (meg nálunk Mama is eljött :-) plusz van egy paparazzi apuka is) felvonulnak a felső szintre, elfoglalják a székeket, a gyerekek pedig majd a földszintről együtt felvonulnak és kezdődik a műsor. A terv alapvetően nagyon jó. Apró probléma, hogy MINDEN gyerek hisztérikus bömbölésbe kezd, amikor szülőanyja (aki végre megérkezett ugye a bölcsibe, őérte....) fel akar menni az emeletre. Káosz. Könnyek. Zaj. Óvónénik sorra fejtik le a görcsösen anyákba kapaszkodó gyerekeket az anyákról, akik pókerarccal próbálnak felmenni az emeletre és közben azon gondolkoznak, hogy ezt bárki túléli-e. Olivér az egyik utolsó, akit lefejtenek rólam (nem könnyű menet, a szokásosnál is jobban kapaszkodik), úgyhogy mire felmegyek, jelenthetem azoknak, akik már két perce várakoznak fent, hogy nyugodjanak meg, MINDEGYIK gyerek üvölt :-))) Megnyugtató, hogy senki nem bírja az anyja nélkül.

A kis művészek persze pillanatok alatt megnyugodnak, ahogy annak lennie kell, nyilván ez is a 'Nagy Játszma' része, amiben ha meglágyul az ember szíve, örökre elveszett, és nyilván mindenki túlélte a srácok közül a megrázkódtatást.

És aztán jönnek, bevonulnak szépen sorban. Az első szívet melengető pillanat, amikor jön az én kisfiam, vonul be a szobába, ahol ül kb 20 ember és a szemével keres engem, kutat, hogy hol ülök... és látszik az arcán a megkönnyebbülés és az öröm, amikor végre meglát :-) Felejthetetlen arc számomra :-)

Körjáték, énekelnek: Én kis kertet kerteltem... meg még valami, amit elfelejtettem, szuperédesek, nem lehet sírni, csak mosolyogni. Egyszerűen szuperédes ez a halom 2-3 éves gyerek...

Szél-szél fújdogálja:

Még egy körjáték:

 

És aztán jön a vers:

Anyukámat meglepem

De kicsi a tenyerem

Nem fér bele annyi virág

Amennyire szeretem

Kis kezemmel mit adhatok?

Csak az egész világot

Vagy ami tán ennél is több

E néhány szál virágot.

És igen, itt van az a pillanat, amikor el kell morzsolni a könnycseppeket... De számomra is meglepő módon, nincs hangos és megállíthatatlan bőgés, csak az öröm, hogy az én kisfiam nekem mond verset...

Kis kezemmel mit adhatok...?

 

Balra Eszti, a 'mágneses' lány, amúgy Olivér nagyon szereti és itt Eszti meg is simogatja :-) Jobbra Natasa, nagyon édes kislány, ő pedig Olivért emlegeti nagyon sokszor, a szülei elmondása szerint :-):

 

És aztán kapunk ajándékot, egy általuk festett hűtőmágnes, egy kis tenyérlenyomat és a vers és persze egy szál virág - és hozza, hozza ragyogó arccal - megint csak elmondhatatlan és felejthetetlen... Segít kibontani az ajándékot (azaz ő bontja ki) és mérhetetlenül örül, hogy Anya örült az ajándékának.

Így örültünk együtt:

 

Mamának is visz virágot, utána pedig szépen lenyúlja a virágomat és megkeresi legnagyobb haverját, Zsomit, akivel lehet egy kicsit rakoncátlankodni, rózsával kardozni (persze, persze, rájuk szóltunk, mert ugye a virág, meg viselkedjünk is normálisan, de azért valahol a legbelül szakadtam a röhögéstől, hogy milyen jópofa ahogy a két fiúcskának rögtön ez jutott az eszébe :-) Igazából büszke vagyok rá, de remélem, nem tudja meg senki :-) )

 

Azért bemutatják a lovagias oldalt is:

 

Aztán valahogy összeszedjük magunkat, készülődés és a két jóbarát egymás kezét fogva ballag ki a bölcsiből és dumálnak. :-)))

Cukorfalatok:

 

És aztán nem akarnak elválni egymástól az ajtóban - Zsomiék autója balra parkol, a miénk jobbra, itt a búcsú ideje, de nem. Programokat egyeztetnek (melyik játszótérre menjünk, Ti hova mentek, stb), macskát néznek, és nem, nem és nem, egymás kezét nem engedik el. Nagyjából 10 perc a búcsúzás, az segít, hogy megígérjük (az anyukák), hogy nemsokára csinálunk közös programot.

Világraszóló barátok, szuperaranyosak:

Hát ez volt a legeslegelső. Felejthetetlen élmény, örökre.

2 komment

Címkék: ünnep gyerekek bölcsi körjáték ünneplés anyáknapja kisbarátok

Bölcsis üzenőfüzet megint...

2012.04.18. 22:33 :: Orsoborso

... már rég hoztuk haza a füzetet, de most ideje volt, mert ismét van benne egy csomó nagyon klassz bejegyzés.

 

Az utókor (és a saját emlékeink) érdekében papírra blogra is vetem őket... Közben pedig néhány illusztráció az áprilisi képekből...

2012. 03. 05.

'- Olivér néha rosszkedvűen érkezett óvodába. Ilyenkor nehezen ment az elbúcsúzás édesapjától. Rossz volt a kedve és nem akart semmit sem csinálni. Kitaláltuk, hogy akkor biztosan fáradt. Lefeküdt a szivacsra, betakartam egy nagypárnával és ~5 perc múlva vidáman, mosolyogva jött reggelizni. Ez mindig bevált!

- Nagyon tetszik, hogy Olivér mindig igyekszik felvenni a szemkontaktust a beszélgetőpartnerével. Bátran és határozottan néz az ember szemébe!

(Laci)'

 

26/Mar/2012

'Although Oliver is having trouble in the pronounciation of words but he is trying his hardest to improve.

He is a very hard working boy.

Sarah'

Szorgalmas:

 

2012.04.03.

'- Beszédfejlődés: Olivér egyre tisztábban beszél

- Mozgásfejlődés: tudatosan használja testét. Képes a legkülönfélébb mozdulatsorokat elindítani és megállítani (!) is.

- Kézügyesség: ujjait szépen mozgatja külön-külön is. Szem-kéz koordinációja fejlett.

- Egyéb: Nagyon ügyesen öltözik! Amit csak lehet egyedül vesz fel-le.

- Társas kapcsolatok: mostanában a lányok szívesen keresik Olivér társaságát. Melléülnek, nekidőlnek (Lola, Csenge, Eszti). Az udvaron inkább a fiúkkal motorozik és mindkét nembéli (főleg nagyobb) gyerekekkel homokozik.

 Laci'

Mamával varr (kézügyesség):

 

2012. március - néptánc

'Órai aktivitás: Kiváló. Folyamatosan aktív, figyelme sosem lankad.

Testkoordináció: Jó. Egyre szebben mozog, finommotorikus mozgása szépen fejlődik.

Térorientáció: Jó. Ismerkedünk a tér irányaival

Ritmuskészség: Fejlődő

Tonalitás: Jó. Egyre tisztábban énekel

Szövegmemorizálás: Lassabb

Mozgásmemorizálás: Lassabb

Olivér szépen fejlődik! Nagyon szeret énekelni s egyre ügyesebben használja hangját. Mozgása is egyre tisztább.

Szandi'

(Kíváncsi vagyok, Szandi óvónéni mit mondana az én szövegmemorizálásomra, ami - szerintem - nem is olyan rossz, de klasszisokkal elmarad Olivér 'lassabb' szövegmemorizálásától :-))) - a szerk. megj.)

Itt pedig énekel és virágot szed:

 

Félreértés ne essék, minden megjegyzésnek örülünk, nagyon jó, hogy rendszeresen visszacsatolást kapunk (ráadásul pozitívat, ráadásul szakemberektől) kicsi fiunk fejlődéséről...és nagyon büszkék vagyunk rá :-)

 

2 komment

Olivér fest

2012.04.17. 23:04 :: Orsoborso

Ma néhány teljesen elképesztő mű várta a munkából hazaérkező Apát és Anyát. Olivér megfestette a szüleit, és még valamit:

Apa:

Anya:

Létrák, hogy Apa fel tudjon menni a padlásra.

 

Nézzük csak:

- Apa határozottan kiegyensúlyozottabbnak tűnik, mint Anya. Sokkal jobban is öltözik.

- Anya arckifejezése kicsit zizi, viszont sokkal hosszabb a haja (és az összes szála égnek áll)

- Anya száját valamiért nagyobbnak ábrázolta a művész (komolyan nem értem, miért :-) )

- úgy tűnik, nagyon magas a padlásunk, ha ennyi létra kell a feljutáshoz...

Viszont minden viccet félretéve: szerintem zseniális képek és először nem is nagyon hittem, hogy egyedül festette őket... pedig igen. A mi kicsi fiunk már ilyeneket tud festeni...hüpp.

6 komment

Olivér dumál

2012.04.17. 19:03 :: Orsoborso

Hoztam néhány jobb darabot az elmúlt hetek terméséből és hozzá néhány képet a hétvégi városmajori játszóterezésből (kommentár nélkül, mert úgyis magukért beszélnek :-) ):

 

1. Legújabb kedvenc kifejezése a 'Hé', mindenhez oda bírja tenni, picit vagány, picit flegma, és rendszerint nagyon vicces.

Az egyik legjobb alkalmazási terület amikor valami kedveset mond és 'hé'-vel ráerősít...

Múlt héten egy, jól elhúzódó és fülfájásig eszkalálódó nátha után pár napot otthon volt. Katival a bébiszitterrel töltött egy napot, nagyon jól érezte magát és hát Olivér szereti is kifejezni a pozitív érzéseit. Ez most így sikerült:

'Kati, nagyon szeretlek, hé!'

 

Másik ilyen kedvenc mostanság a 'Fú....'. 'Fúúúú, de nagy, fúúúúúúúúú, de szép....' és társai.

Ez nemrégiben a H & M-ben volt a leglátványosabb, amikor egy eléggé elhízott kisfiú az anyukájával vásárolt nem messze tőlünk. Olivér felkiáltott (nagy valószínűséggel hallótávolságon belül):

'Fúúúúúú, de kövér az a fiú'.

Hm, nem a legjobb pillanata az életemnek... ;-) De igaz volt, sajnos.

 

Ja, és ha már itt tartunk: Olivér jól tudja a mesékből (Maszkabál, Bogyó és Babóca és társai) hogy a boszorkányok feketében járnak. Nála ebből az következik, hogy aki feketében jár, az boszorkány (de legalábbis közel áll hozzá).

Nemrégiben Mamával utaztak a villamoson, két hölggyel beszélgettek (mert Olivér mindenkivel  beszédbe elegyedik, lekáderezi - hogy hívják, hány éves - és gyorsan elmond 1-2 sztorit, tűnödöm, hogy ezt vajon kitől örökölhette, na mindegy). Egyszercsak Olivér észrevesz a közelben egy fekete, sokszoknyás (talán népviseletes) idősebb nénit és elsüvölti magát az újonnan megismert útitársak felé:

O: Nézzétek, ott egy igazi boszorkány!!!!!

Azt gondolom, hogy Mama életének sem ez lehetett a legjobb pillanata - és a néni is átült a villamos másik végébe...

 

2. Na de evezzünk vidámabb témák felé: Nagy kedvenc az 'Olivér WC-n trónol, Anya odaül beszélgetni' c. program, Olivér rendszerint ragaszkodik hozzá, hogy így (is) megbeszéljük a világ dolgait. Néhány nappal ezelőtt ez így sikerült:

O: A Luca Sárinak nagyon jó teste van.

A: (kicsit megdöbbenve) Ezt hogy érted, Olika?

O: Hát hogy szép.

A: (picit izgulva) És mi szép rajta?

O: A bőre...

Király, nem? :-) (Luca Sári amúgy egy helyeske bölcsislányka, eddig nem volt benne az imádotti körben, de úgy látszik, a bőre most megfogta Olivért.)

 

3. (Ez már napok óta viszi nálam a prímet :-) ).

Indul a család valami hétvégi programra, Apa már kint, Olivérrel készülődünk és dumálgatunk. Egyszercsak rámnéz és belekezd:

O: Anya, Te 22 éves vagy?

A: Nem, Olikám, én 37 éves vagyok.

O: (rámnéz, nagyon komolyan és bólogatva közli) Én mindig mondtam Apának, hogy Te igazából 37 éves vagy....

 

Hogy a fene vinné el, ha a kisfiam nem világosítja fel, az Apja biztos elhitte volna, hogy én már vagy 8 éve folyamatosan 22 vagyok :-)))

 

4. Hétvége. Olivér már a nagyágyban kavar, Apa alszik (mázlista), én próbálok aludni, kivételesen Olivér is próbálkozik egy picit. Apa egyszercsak diszkrét horkolásba kezd.

O: (rettentő bosszúsan) Ah, ez a horkolás megijesztette az alvásomat!!!

 

5. Altatás (mert nálunk még mindig altatás van, egy-két mese után az ágya mellé heveredünk és megvárjuk, amíg elalszik. A vélemények megoszlanak, Apa próbálja leszoktatni róla, én szoktatnám is, meg nem is, megy vele az értékes idő, de közben olyan hamar vége lesz ennek az időszaknak plusz olyan jókat lehet aludni altatás közben :-)))) ).

Szóval nagyban megy az altatási kísérlet, én félálomban, Olivér csöndben szuszog, próbál aludni, egyszercsak kétségbeesetten felkiált:

O: Anya, Anya, kapcsold fel a lámpát!!!!!

A: (felriadva és megriadva, hogy mi lehet az az óriási baj, ami miatt ilyen kétségbeesetten óbégat a lámpafényért....felkapcsolom azonnal a kislámpát)

O: (hallhatóan megkönnyebbül, sóhajt egyet, miközben a bal keze három ujját nézi) Csak nem láttam a sötétben, hogy hány éves vagyok!

 

Hogy ne szakadjak meg ilyenkor a röhögéstől????? :-)

 

6. Másik WC-n beszélgetős sztori, üldögél, én előtte üldögélek, ő magyaráz ezerrel:

O: Nem engedem ide a gonoszokat. Aki gonosz, az nem jöhet ide. Anya, Te idejöhetsz és ideülhetsz mellém

A: Én nem vagyok gonosz?

O: Nem. És Apa sem gonosz.

A: Akkor milyenek a gonoszok, akik nem jöhetnek ide?

O: (eltűnődik egy pillanatra) Nem tudom. Még sosem láttam igazi gonoszt.

A: Értem

O: (gondolkozik, folytatja): A gonoszok olyanok, akik elviszik a biciklinket. De még nem láttam olyat.

 

Annnnnnnnnnyira imádnivaló.....

3 komment

Címkék: vicc gyerekszáj párbeszéd duma beszélget napiduma

Hétvégi reggel

2012.04.16. 19:25 :: Orsoborso

Csak erős idegzetűeknek (reggeli, pizsamás képek :-) )

Hogyan is néz ki egy hétvégi reggel nálunk? Egyre jobban: Olivér megjelenik 6.41 és 6.44 között valamikor (ezen időintervallumban történő cselekvés valószínűsége nagyobb, mint 95 %...), hol hozza a párnáját, hol nem, de az biztos, hogy bemászik közénk az ágyba és közli, hogy 'Anya, felébredtem'. Ezután több dolog történhet:

1. csendben marad mintegy 20-25 percig, odabújik, simogat, lazít, aztán mesét követel és ha Apa vagy Anya ezt biztosítja, akkor még alhatunk egy kicsit tovább...

2. felállítja a párnáját, nekidől és azonnal mesét/kakaót/tejet követel, amit ha Apa vagy Anya azonnal teljesít, még alhat egy picit tovább....

és ezeknek még többféle variációja létezik, a lényeg, hogy elérhető távolságban legyen távirányító és betárazva a DVD-be egy mese és akkor lehet egy kis pihenőidőt nyerni. Persze közben jön egy-egy kérdés ('Anya, nézed a mesét????' 'Anya, miért esett bele a gödörbe???' 'Láttad????' és társai), de ha arra is válaszol az ember lánya valami frappánsat félálomban, akkor lehet tovább aludni a következő kérdésig. Olivér Apát rendszerint kihagyja ebből a kérdezőkörből, mert Apa mélyebben tud aludni vagy szigorúbban utasítja rendre a kérdezősködő koránkelőt :-) És ugye a gyerek nem hülye, csak kicsi, hamar rájön, hogy melyik irányban lehet próbálkozni :-)

Na és amikor megunja a mesét, elhúzza a függönyt és közli, hogy a hasunkra süt a nap. És akkor kezdődhet a játék, birkózás, szülőkínzás, háton-fejen ugrálás, stb.

Ezen a hétvégén Anya edzése volt a program: közel 20 kg-os tömörgyerek ráül a lábamra, néhány próbaemelés (incl. néhány térdroppanás) után normálisan is fel bírom emelni, ő kapaszkodik és irányít, hogy épp felfelé vagy lefelé haladjunk. Ez valahogy így néz ki:

Indulás:

 

Emelkedés:

 

Bátorságpróba:

 

Nem lehet ám abbahagyni....

 

Egyre bátrabb:

 

Naná, hogy ez tetszett neki a legjobban:

 

 

Az eredmények:

1. Olivér nagyon élvezte

2. Olivér nem akarta abbahagyni

3. Olivér vasárnap is ilyet akart játszani

4. Anya reggel alig bírt lemenni a lépcsőn

5. Anya vasárnap nem akart ilyet játszani

6. de amúgy Anya is nagyon élvezte :-)

És a legnagyobb eredmény, hogy mindenki sérülés nélkül megúszta :-)

2 komment

Megfejtés

2012.04.15. 14:23 :: Orsoborso

Hát mit is mondhatnék:

1. vigyázni kell már, hogy mit mond és mit tesz az ember lánya a gyerek előtt...

2. eljön az idő, amikor nagyon magasra kell pakolni azokat a cuccokat, amihez nem akarjuk, hogy hozzáférjen (az első ilyen korszakot egész jól megúsztuk, most jön a második?)

3. egyszerűen szupervicces tud lenni egy hároméves :-))))

Na nézzük:

 Így nézett ki, amikor megtaláltuk:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Rekonstruáljuk az eseményeket:

 

 

Hihetetlenül szakszerűen utánozta a mozdulatot, csak tükör nélkül picit feljebb sikerült, mint kellett volna, de mondjuk egyáltalán nem bánom, hogy nem a szemébe kente a spirált... :

 

Elégedett mókamester:

 

És mivel - nyilván - szétröhögtük magunkat rajta, - nyilván - nem utoljára esett meg ez az eset....

1 komment

Találós kérdés

2012.04.15. 00:56 :: Orsoborso

Mi történt Olivér homlokával?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4 komment